Rózsakert Vendégház, Szomolya

A Szomolyai Tájház mintegy tíz éve létezik. Jelenleg a tájház az Államkincstár tulajdonában van, o a fenntartó, a felügyeletet pedig a Muemlékfelügyelet végzi. A község minden évben százezer forintot kap a tájház fenntartására. A tájház egy lágy riolittufába vájt barlanglakásban kapott helyet.

Élmény és Gyógyulás egy eredeti földalatti barlangban. Tengerisó és kősó felhasználásával valamint hang és fénytechnikával kínálunk természetes gyógyulást légzőszervi, allergiás, aszthmatikus betegségek megelőzésére és rehabilitációjára.
Előzetes időpontegyeztetés: 06-30/215-3460
Só klímaterápia

Évszázadok óta köztudott, hogy a sóbányák, só-barlangok klímája, a sós tengeri levegő, gyógyító hatással van a különbféle légúti és légzőszervi betegségekre.

A Bükk-hegység pinceházait a magyar néprajzi irodalom Szomolya község példáján keresztül ismeri, ugyanis Bátky Zsigmond a neves etnográfiai és földrajzi kutató 1906-ban írt róla egy rövid ismertetést. 1862-ben készített térképen 82 pinceházat találhatunk.

A Deber tetöi kökereszt.

1947 tavaszán majális volt az egri út melletti erdörészen. A majális után hazafelé indult feleségével a mezökövesdi kocsmáros, de a Vásáros hegy lejtöjén leereszkedö teherautónak elromlott a fékje és az út mentén húzódó mély
szakadékba zuhant. A szerencsés kimenetelő balesetet túlélték, ezért hálából egy kökeresztet emeltettek Isten dicsösségére. {2007-ben bevitték a faluba a kökeresztet és
ott lett újra felállítva.. }

A kökereszt felirata:

A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.

A Királyszéke nevű fülkés szikla - 48 fülkével - a legimpozánsabb kaptárkő a Bükkalján. A falu határában turisták kedvelt kirándulóhelye a kaptárkő. A kaptárkövek különlegesen szép természeti értékek, ugyanakkor rejtélyes kultúrtörténeti emlékek, amik a környező településeken is megtalálhatók.

A római katolikus vallás Szomolyán a településsel egyidős lehet. Létrejötte a XI.-XII. századra tehető. Szomolya első említése azonban, 1269-ből való, Egyházasszomolya néven szerepel. A templom román stílusú volt, amelyet feltehetően a XV. században építettek át gótikussá, meghagyva a románkori szentélyt. 1335-ben papja 9 garas pápai tizedet fizetett. A Felsőszomolyának nevezett falurészt pedig először a sári monostor, majd a segedelemvölgyi karthauziak bírták. A Segedelemvölgy (lat. Vallis Auxiti) a Felsőtárkánytól észak-keletre fekvő Barát-völgy középkori neve.

A település helyén már több mint egy évezreddel ezelõtt is éltek emberek. A honfoglaló magyarok is letelepedtek a tájon, s már az Árpád-korban építettek templomot. Szomolya nevével már a XIII. században találkozhatunk a bélháromkúti (Bélapátfalva) cisztercita apátság építkezésének okirataiban. A falunak több birtokosa is volt, közülük hosszú ideig az egri káptalan, aki még 1935-ben is 1208 kataszteri holdat birtokolt.

Hamarosan a világörökség részévé válhat a szomolyai korán érő, mézédes, rövidszárú cseresznye. A gyümölcs közvetlenül a fáról szedve, azonnal fogyasztva felejthetetlen élményt nyújt, de ízletes tölteléke a cseresznyés rétesnek is. Június hónapban érik, melyet minden évben falunappal teszünk emlékezetessé. Más elnevezések: Szomolyai rövidszárú, Szomolyai édes, Egri fekete

Különleges, egyedi jellemzők: különlegesen intenzív, jellegzetes ízu, magas szárazanyag-tartalmú fajta. Sötétvörös leve a feldolgozás során sem fakul. Korai érése miatt a cseresznyelégy nem károsítja.